Sziasztok!

Ez alkalommal Horvátországban, a Plitvicei-tavak területén tettünk kirándulást, természetesen egy kis madármegfigyeléssel egybekötve. Érkezzen hát a beszámoló arról, milyen szárnyasokat sikerült lencsevégre kapnunk.

Elsőként egy barna-fehér madarat vettünk észre, aki a víz fölé nyúló fatörzsön kémlelt, épp az ilyen kiülőhelyeket kedveli. Ő egy vízirigó, érdekes módon szerzi táplálékát, hiszen a víz alá bukva, magát szárnyával hajtva úszik vagy az aljzaton gyalogol. Jellegzetes mozgását mi is megfigyelhettük, ugyanis előszeretettel végez rugózó, guggoláshoz hasonló mozdulatokat.

Továbbsétálva, egy fa tetején karcsú kis vörösbegyet vettünk észre, ügyesen kapaszkodott vékonyka lábaival. Szürke teste, vöröses-narancssárgás színű begye megkönnyíti a felismerését.

Kicsit messzebb hosszú farkú, sárga színben pompázó tollast pillantottunk meg, egy hegyi billegetőt. Gyors folyású patakok mentén sziklafalak üregeiben költ, melle és testének alsó része sárga, háta szürkés. A hím egyedek fekete torokfolttal rendelkeznek, épp, mint a képen látható madár. Nevének megfelelően sűrűn billegeti farkát és testének hátsó részét.

A  kristálytiszta vízben tőkés réce pár lebegett, a halak pedig vígan úsztak alattuk. Később a partra sétáltak ki a récék, hogy megpihenjenek egy picit.

A fák között túrázva egy tojó erdei pintyet vettünk észre, barnás tollazata megkönnyíti számára a rejtőzködést.

Majd pedig egy színpompás tollazattal büszkélkedő meggyvágót figyeltünk meg. Ez a nagytestű pinty erőteljes csőrrel rendelkezik, tollazata alapjában véve sárgásbarna színű, fehér, barna és szürke területekkel. Mivel a tojó kézevezőin szürkés panel látható, a hím egyednél pedig ez hiányzik, így esetünkben hím meggyvágóról van szó.

Ahogy haladtunk a tavak mellett, ismerős hang ütötte meg a fülünket, egy énekes rigó trillázott. A barna színű tollas melle és alsóteste barna pettyekkel díszített, lába narancssárga.

A víztükör fölött szélsebesen cikázó madarak szereztek rovarzsákmányt maguknak, ezután pedig jóllakottan pihentek meg a part menti fák ágain. Hegyes szárnyuk, hosszú, villás farkuk szembetűnő. Hátuk és szárnyuk kékesfekete, hasuk és mellük fehér, torkuk és homlokuk pedig vörös színű. Ezen információk birtokában állíthatjuk, hogy füsti fecskéket fotóztunk. 

A Plitvicei-tavakról hazafelé tartva megálltunk Letenyén, ahol három új fénykép készült, úgyhogy ezennel ezeket is megosztom Veletek.

Elsőként egy újabb képet lőttünk a füsti fecskéről, ő egymagában üldögélt, vörös foltja a lemenő nap fényében még élénkebbnek tűnik.

Egy vezetéken pedig egy csicsörke énekelt, mivel fejmintázata élénksárga, hím madár. Teste szürke és sárga színben tündököl, csőre pici és tömpe, feje aránylag nagy.

Végül pedig parányi, barna madár került lencsevégre, aki festői környezetben, egy repcetáblában állt modellt nekünk. Mivel nagyon messze volt, és hamar el is repült, így a biztos beazonosítás nem könnyű, de valószínűleg egy  rozsdás csukhoz volt szerencsénk.

Nos, a végére is értem a mai bejegyzésnek, remélem, kedvet kaptatok Ti is a madármegfigyeléshez, legközelebb a Gellért-hegy madárvilágáról fogok írni Nektek.

Sziasztok!